⏱️ Becsült olvasási idő: 19 perc
Ezen az oldalon: Áttekintés
Kulcspontok
Igen, ha a napi zajexpozíció eléri a 85 dB(A)-t, vagy a zaj csúcsértéke a 137 dB(C)-t, illetve ha jelölt zajos területen dolgozik. A 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint ilyenkor a munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott hallásvédőt a munkáltató által előírt módon viselni.
Ahol a viselés kötelező, nem. A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 8. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le. Ha valami zavarja, például a kényelem vagy az illeszkedés, mondja el, és kérjen másik megoldást.
A rendelet a viselési kötelezettséget 85 dB(A)-től írja elő. 80 dB(A) felett viszont a munkáltató köteles hallásvédőt biztosítani. A munkahely írásos védőeszköz-juttatási rendje ennél részletesebb szabályt is tartalmazhat, ezért érdemes elkérni.
Kérjen másik típust vagy méretet, és segítséget az illesztéshez. A 65/1999. EüM rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a védőeszköznek illeszkednie kell a viselőjéhez. Ha a panasz tartós, vagy fülbetegsége van, forduljon a foglalkozás-egészségügyi orvoshoz vagy a háziorvoshoz.
A munkáltató. A 65/1999. EüM rendelet 4. § (5) bekezdése szerint a védőeszközt ingyenesen biztosítja, a munkavédelmi törvény 2. §-a pedig kimondja, hogy a munkáltatói feladatok költségeit nem szabad a munkavállalóra hárítani.
Kérheti, de a döntés a munkáltatóé. A hallásvédőt a kockázatértékelés alapján, a munkavállalókkal és képviselőikkel egyeztetve kell kiválasztani (66/2005. EüM rendelet 9. § (2) és 12. §), és igazolnia kell, hogy az adott zajszinthez megfelel.
Kötelezheti-e a munkáltató a füldugó viselésére? Igen: ha a napi zajexpozíció eléri a 85 dB(A)-t, vagy a zaj csúcsértéke a 137 dB(C)-t, a munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott hallásvédőt a munkáltató által előírt módon viselni, a munkáltató pedig köteles ezt megkövetelni és ellenőrizni. 85 dB(A) alatt a rendelet nem ír elő viselési kötelezettséget, de 80 dB(A) felett a munkáltatónak hallásvédőt kell biztosítania.
Ha tovább olvasna a témában, nézze meg a füldugó munkához című útmutatónkat.
A munkahelyi fórumokon ritkán maga a szabály a panasz tárgya, inkább a több óra után sajgó fül, a habszivacs dugótól. Ez ok arra, hogy másik védőt kérjen, nem arra, hogy védő nélkül dolgozzon: a zaj miatt elveszett hallás nem tér vissza.
A Bollsen 2016-ban alapított, családi tulajdonú hallásvédelmi márka, és több mint 1 000 000 ember bízik bennünk. Újrahasználható füldugót készítünk munkához. A munkahelyi füldugók közötti választáshoz a legjobb füldugó munkahelyre útmutatónk ad támpontot. Itt a munkavállaló oldalán maradunk: mit mond a magyar jog.
Kötelezheti a munkáltató a füldugó viselésére a munkahelyen?
A munkáltató kötelezheti a füldugó vagy más hallásvédő viselésére, ha a napi zajexpozíció eléri a felső beavatkozási határértéket, a 85 dB(A)-t, vagy a csúcsérték a 137 dB(C)-t, mert a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontja ilyenkor a munkavállalónak írja elő, hogy a rendelkezésére bocsátott védőt a munkáltató által előírt módon viselje.
Ugyanez a bekezdés a) pontja szerint a védőt az alsó beavatkozási határérték felett a munkáltató biztosítja. A 9. § (3) bekezdése a másik oldalt is rögzíti: a munkáltató köteles megkövetelni és ellenőrizni a hallásvédő előírás szerinti használatát. A rendelet teljes szövege rövid, és érdemes elolvasni.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 60. § (1) bekezdés b) pontja általános szabályként is kimondja, hogy a munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni. Az Mt. 52. § (1) bekezdés c) pontja szerint pedig a munkáját a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint kell végeznie.
A 85 dB(A) feletti szabály a jelölt zajos területeken mindenkire vonatkozik, aki belép: a rendelet 8. § (4) bekezdése szerint a munkáltatónak jelölnie kell azokat a munkahelyeket, ahol a zajterhelés meghaladhatja a felső beavatkozási határértéket. A jelölés részleteit a hallásvédelmi zónák és jelzések témakörében tárgyaljuk. Az egyes határértékek jelentését a munkavállaló oldaláról a munkahelyi zaj határértékeiről szóló magyarázatunk mutatja be.
| Zajszint | Jogszabályi elnevezés | A munkáltatónak kell | Mit jelent Önnek |
|---|---|---|---|
| 80 dB(A) napi, vagy 135 dB(C) csúcs (112 Pa) | Alsó beavatkozási határérték | Hallásvédőt biztosítani (ha a kockázat más módon nem kerülhető el), tájékoztatni és oktatni, hallásvizsgálatot biztosítani | Kap védőt; a viselését a rendelet itt nem írja elő |
| 85 dB(A) napi, vagy 137 dB(C) csúcs (140 Pa) | Felső beavatkozási határérték | Megkövetelni és ellenőrizni a viselést, jelölni a területet, hallásvizsgálatot biztosítani | Köteles viselni (9. § (1) b)) |
| 87 dB(A) napi, vagy 140 dB(C) csúcs (200 Pa) | Zajexpozíciós határérték | Azonnal intézkedni, ha a védővel együtt is túllépik | A védőnek a határérték alatt kell tartania a fülnél mért terhelést |
Mi változik 80 és 85 dB(A) között?
A 80 dB(A) alsó és a 85 dB(A) felső beavatkozási határérték között a munkáltató köteles hallásvédőt biztosítani, de a rendelet viselési kötelezettséget a munkavállalónak csak a felső értéktől ír elő. Ez eltér attól, amit más országok szabályairól olvashat: Magyarországon a védő biztosítása nem a munkavállaló kérésén múlik.
Két megszorítás fontos. A hallásvédő biztosítása a rendelet szerint azokra az esetekre vonatkozik, amikor a zajkockázatot más intézkedéssel nem lehet megelőzni. Emellett a munkáltató írásban határozza meg a védőeszköz juttatásának belső rendjét (Mvt. 56. §, 65/1999. EüM rendelet 5. §), és abban az adott munkakörre a használat feltételei is szerepelnek. Ha egy szabály feleslegesnek tűnik, kérdezze meg az indokát, ne hagyja figyelmen kívül.
Fordítva is előfordul: valaki mérsékelten zajos munkában szeretne füldugót, és azt a választ kapja, hogy nincs rá szükség. A 80 dB(A) feletti zajnál a védő biztosítása a munkáltató kötelessége, a kockázatértékelés pedig eldönti, hol húzódik ez a határ. Kérje, hogy mutassák meg az Önre vonatkozó eredményt.
Mi történik, ha megtagadom a hallásvédő viselését?
Ha a munkáltató 85 dB(A) felett előírja a hallásvédő viselését, és Ön nem viseli, azzal megszegi a munkavállalói kötelességét, mert a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 8. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, ezért a viselés megtagadása nem tekinthető érvényes lemondásnak.
A következmény a munkaviszony szabályaitól függ. A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) 56. §-a szerint a kötelezettség vétkes megszegésére hátrányos jogkövetkezményt kollektív szerződés, ennek hiányában a munkaszerződés állapíthat meg, a kötelezettségszegés súlyával arányosan, írásban és indokolva. Súlyos esetben az Mt. 78. § (1) bekezdése lehetővé teszi az azonnali hatályú felmondást is, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi. Hogy az Ön esetében mi a helyzet, az a munkaszerződéstől és a munkáltató szabályzataitól függ, a közszolgálati jogviszonyokra pedig külön törvények vonatkoznak.
Munkajogi kérdésben a munkavédelmi képviselő, a szakszervezet (ha van) vagy munkajogász segíthet. A munkavédelmi képviselő a 65/1999. EüM rendelet 9. § (2) bekezdése szerint jogosult tájékoztatást kapni a védőeszköz biztosításáról és használatáról, és intézkedéseket kezdeményezhet, ha a szabályokat megsértik. A megtagadás magát a védelmet is feladja: ha a védő csak néhány percre kerül ki a fülből a zajban, a műszak egészére számolt csillapításból sokat veszít, ezért a zajos területen végig viselni kell.
A leggyakoribb okok a fájó fül, a nehéz beszélgetés és a félelem, hogy elmarad egy riasztás. Egy hangos riasztás azért marad hallható passzív füldugón át is, mert hangos, nem azért, mert egy szűrő átengedi. A rendelet 7. §-a ezért írja elő, hogy a kockázatértékelés vizsgálja a zaj és a figyelmeztető jelzések kölcsönhatását, a hallható-e a riasztó füldugóval útmutatónk pedig megmutatja, hogyan zajlik az ellenőrzés egy zajos telephelyen.
Mire jogosult a munkáltatótól?
A munkáltató hallásvédelmi kötelezettségei a 66/2005. EüM rendelet, a 65/1999. EüM rendelet és az Mvt. szerint azt jelentik, hogy Ön ingyenes védőt, megfelelően illeszkedő eszközt, oktatást, cserét és hallásvizsgálatot kap, a zajt pedig elsősorban a forrásánál kell csökkenteni.
- Ingyenes eszköz. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja (65/1999. EüM rendelet 4. § (5)), és a költségeket nem háríthatja Önre (Mvt. 2. § (2)).
- Illeszkedés és választás. A védőnek illeszkednie kell a viselőjéhez (65/1999. EüM rendelet 4. § (1) d)), kiválasztását pedig a munkavállalókkal és képviselőikkel egyeztetni kell (66/2005. EüM rendelet 12. §).
- Oktatás. A munkáltatónak gondoskodnia kell a használat megtanításáról, és a tájékoztatást írásban dokumentálnia kell (65/1999. EüM rendelet 4. § (6)). Ha senki nem mutatta meg, a füldugó behelyezéséről és az illeszkedés ellenőrzéséről szóló útmutatónk minden lépést leír.
- Csere és tisztítás. A munkáltató karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védő használható és megfelelő higiénés állapotban legyen (65/1999. EüM rendelet 4. § (5)). A védelmi képességét vesztett eszköz tovább nem használható (7. §).
- Először a zaj csökkentése. A kockázatot elsődlegesen a zajforrásnál kell kiküszöbölni vagy csökkenteni (66/2005. EüM rendelet 8. § (1)).
- Hallásvizsgálat. A felső beavatkozási érték felett a munkáltató köteles biztosítani, Ön pedig köteles részt venni rajta, az alsó érték felett is biztosítani kell (66/2005. EüM rendelet 13. § (2)–(3)).
- Védelem a bejelentőnek. Az Mvt. 62. §-a szerint nem érheti hátrány azt, aki a biztonságos munkavégzés érdekében fellép, vagy jóhiszeműen jelez a munkáltató vélt mulasztását.
Ezek a kötelezettségek nem mindig teljesülnek. Az egész kört, a kockázatértékeléstől az oktatásig, részletesen leírja a munkáltató zajvédelmi kötelezettségeiről szóló írásunk, amelyet szükség esetén megmutathat a felettesének. Egy szűk esetet az Mvt. 63. §-a is szabályoz: a munkavállaló megtagadhatja a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, és ilyennek számít különösen a szükséges egyéni védőeszközök hiánya. Ezt csak végső esetben használja, és előbb egyeztessen a munkavédelmi képviselővel.
Mit kérjen a megtagadás helyett?
Ha a füldugó a gond, kérjen másik típust, másik méretet vagy segítséget az illesztéshez, mielőtt megtagadná a viselést, mert a rendelet szerint a munkáltatónak olyan védőt kell kiválasztania, amely a lehető legkisebbre csökkenti a halláskárosodás kockázatát, és azt a munkavállalókkal egyeztetve teszi. Az a védő véd jobban, amelyet végig a fülében tart, nem az erősebb, amelyet folyton kivesz.
Van, aki a fülvédővel boldogul jobban, más az újrahasználható szilikon füldugóval, és a kettő közti különbség a hőn, a védősisakon és azon múlik, milyen gyakran lép be a zajba és ki belőle. A füldugó és fülvédő összehasonlítása munkahelyre egymás mellé teszi a kettőt. Sisakkal, szemüveggel vagy légzésvédővel együtt a védőfelszerelések sorrendjéről szóló írásunk segít.
Ha a műszak végére fáj a füle, mondja el, és kérjen szüneteket csendesebb helyen vagy újrahasználható dugót. Hogy a füldugó egész napos viselése megfelel-e Önnek, az az illesztésen, a tiszta kézen, a tiszta dugón és a szüneteken múlik. A fülbetegséggel, korábbi fülműtéttel vagy visszatérő fájdalommal a foglalkozás-egészségügyi orvoshoz vagy a háziorvoshoz forduljon, ne döntsön egyedül. Az orvosi vélemény dokumentált alapot ad a munkáltatónak arra, hogy más megoldást kínáljon.
A túlvédelem is jogos panasz lehet. Ha a védő annyira lehalkít, hogy elszigetelt marad, nehezebb a beszélgetés és a figyelem. A mekkora hallásvédelem kell útmutatónk a mért zajszinthez illeszti az SNR-értéket, ahelyett, hogy automatikusan a legnagyobb számot választaná.
Miért kényelmetlen a füldugó munkahelyen, és mi segít?
Az eldobható habszivacs füldugó úgy zár, hogy kitágul a hallójárat falán, ezért több óra után a folyamatos nyomás kellemetlen lehet, a szétnyomott dugó piszkos kézzel való visszahelyezése pedig tovább irritál, míg a jól illeszkedő újrahasználható szilikon füldugó puha lamellákkal zár, és műszakok között mosható. A habszivacs és az újrahasználható típusok különbségét az újrahasználható, habszivacs és pántos füldugók összehasonlítása mutatja be.
A WorkPRO passzív, újrahasználható füldugó hipoallergén, kétlamellás szilikonból. Németországban tesztelték, és függetlenül tanúsították, névleges értéke SNR 24 dB (H 24, M 21, L 19) az EN 352-2 szerint. Jól látható sárga, alacsony profilja miatt fültok is felvehető rá. A csillapítása a frekvenciával nő, ezért a magasabb hangokat csökkenti a legjobban, és nem elektronikus, sem aktív zajszűrős.
Hogy az adott munkahelyen mekkora csillapítás kell, azt a munkáltató kockázatértékelése és a védő kiválasztása dönti el (66/2005. EüM rendelet 9. § (2)). Ha a számítás ilyen értéket kér, a WorkPRO füldugónk (SNR 24 dB, 11 700 Ft) egy lehetséges választás. Akár 100 alkalommal használható, ami használatonként kb. 117 Ft, szabadalmaztatott kialakítású, és 40 napos pénzvisszafizetési garancia jár hozzá.
Ha a fájdalom a dugócsere után is marad, vagy változást vesz észre a hallásában, ezt a foglalkozás-egészségügyi orvossal vagy a háziorvossal beszélje meg.
Más a szabály az Európai Unió többi országában?
A munkahelyi zajra vonatkozó 80, 85 és 87 dB(A) értékek a 2003/10/EK uniós irányelvből származnak, amelyet minden tagállam a saját jogába ültetett át, nálunk a 66/2005. EüM rendelettel. Az irányelv szövegét az EU-OSHA oldalán is elolvashatja, a részletek, például az, hogy ki és mikor köteles viselni a védőt, azonban országonként eltérhetnek, ezért külföldi munkahelyen mindig az ottani szabályt kérdezze meg.
Tehát viselje, amit kap?
85 dB(A) felett, illetve jelölt zajos területen a hallásvédő viselése a munkakör része, és a megtagadás jogi következményekkel járhat. 80 és 85 dB(A) között a védő biztosítása a munkáltató dolga, a viselés pedig a munkahelyi szabályoktól függ. Ha valami nem jó a védővel, nevezze meg a gondot, és kérje a másik megoldást, amelyre a jogszabály alapot ad.
Ha újrahasználható megoldást szeretne javasolni a munkáltatójának, a WorkPRO névleges értéke SNR 24 dB az EN 352-2 szerint. A zaj miatt elveszett hallás nem tér vissza, ezért az számít, hogy a védő a fülében legyen a műszak egészében.
- Mekkora túrabot kell? Túrabot hossza testmagasság szerint, táblázattal - 3. november 2026
- Nordic walking bot vagy túrabot: mi a különbség? - 2. november 2026
- Sötétítő alvómaszk: miért enged át fényt néhány maszk, és hogyan érhető el a teljes sötétség - 29. október 2026
