⏱️ Becsült olvasási idő: 14 perc
Ezen az oldalon: Áttekintés
Kulcspontok
Nincs. Nem létezik egyetlen diagnosztikai teszt. A kutatók és a klinikusok validált kérdőíveket használnak, például az S-Five-ot és a Duke Misophonia Questionnaire-t, egy szakemberrel folytatott beszélgetés mellett.
Öt szerepel a legtöbbet: az Amsterdam Misophonia Scale (A-MISO-S, 6 tétel), a felülvizsgált változata, az AMISOS-R (10 tétel), a Duke Misophonia Questionnaire (86 tétel), az S-Five (25 tétel) és a MisoQuest (14 tétel).
A pontszám kutatási értelemben azt írja le, mennyire hat bizonyos hangok miatt a gondolatokra, az érzésekre és a mindennapokra. A pontszám a terhelést írja le, diagnózist nem állít fel.
A King’s College London és az Oxfordi Egyetem 2023-as vizsgálatából, amelyben 772 brit felnőttet kérdeztek meg. Az S-Five pontszámokat szakorvosi interjúkkal vetették össze (Vitoratou és munkatársai, PLOS ONE). Ez brit adat, magyar felmérés nem készült hozzá.
A háziorvosnak vagy egy audiológusnak. A háziorvos el tudja magyarázni a továbbirányítás lehetőségeit a fül-orr-gégészet, az audiológia vagy a pszichológia felé.
Az S-Five 25 tételből áll, mindegyiket 0-tól 10-ig kell értékelni, és öt dimenziót fed le: a befelé forduló értékeléseket, a kifelé forduló értékeléseket, az érzelmi fenyegetettség érzését, a kitöréseket és a mindennapi életre gyakorolt hatást. A hozzá tartozó S-Five-T ellenőrzőlista 37 kiváltó hangra adott reakciót rögzít.
Nem. A kvíz pontszáma azt írja le, mennyire hatnak Önre bizonyos hangok azon a napon, amikor kitölti, de diagnózist nem állít fel. Csak szakember tudja kizárni a más magyarázatokat, például a hiperakúziát, a fülzúgást vagy a szorongást.
Ha mizofónia kérdőívre keres rá, főleg két dolgot talál: tudományos cikkeket, amelyek mind egy-egy skálát írnak le, és kvízoldalakat, amelyek öt perc alatt adnak egy számot. Egyik sem magyarázza el, hogyan viszonyulnak egymáshoz a közzétett skálák, és mit mondhat meg egy pontszám, és mit nem. Ezt a hiányt pótolja ez az oldal.
A Bollsen hallásvédelmi termékeket készít, és nem vagyunk klinikusok. Fő útmutatónk, a füldugó mizofónia esetén, a választott pillanatokra szánt mindennapi eszközökkel foglalkozik, ez az oldal viszont a kutatási eszközöknél marad. Nem üzemeltetünk itt kvízt, és pontszámokat sem értelmezünk. Elmagyarázzuk, mit mér az egyes skála, ki készítette és hol használják, majd azokhoz irányítjuk Önt, akik egy eredményt együtt át tudnak nézni.
Van hivatalos mizofónia-teszt?
Egyetlen hivatalos mizofónia-teszt nincs: sem vérvizsgálat, sem hallásvizsgálat, sem képalkotó eljárás nem mutatja ki, és egyetlen kérdőívet sem fogad el mindenhol az eldöntés eszközeként. Léteznek viszont validált kérdőívek, amelyekkel a kutatók és a klinikusok leírják, mennyire erősen hatnak az emberre bizonyos hangok.
A mizofóniának nincs önálló kódja a DSM-5-ben és az ICD-11-ben. 2022-ben kutatók és klinikusok nemzetközi testülete négy Delphi-forduló után közös kutatási meghatározásban állapodott meg, és csak azokat az állításokat tartotta meg, amelyek legalább 80 százalékos egyetértést értek el (Swedo és munkatársai, Frontiers in Neuroscience, 2022). A kérdőívek ennek a meghatározásnak adnak mérhető tartalmat.
Music SoundPRO
Watersafe+
Life+Life+Music SoundPROWatersafe+Life+Mit mérnek valójában a mizofónia kérdőívek?
A legtöbb mizofónia-skála nagyjából ugyanazt a területet méri: milyen hangok váltanak ki reakciót, mennyire erős az érzelmi és a testi válasz, hogyan gondolkodik az ember a hangról és a hangot adó személyről, hogyan birkózik meg vele, és mennyire zavarja a munkát, a tanulást és a kapcsolatokat. Különböznek a hosszukban, abban, hogy ki tölti ki őket, és abban, hogy mire készültek.
Egyesek rövid súlyossági skálák, amelyeket pár perc alatt fel lehet tenni. Mások hosszú kutatási eszközök, külön alskálákkal a kiváltó hangokra, az érzésekre, a testi válaszokra és a megküzdésre. Néhányat főleg arra fejlesztettek, hogy kiderítsék, jelen vannak-e egyáltalán mizofóniaszerű reakciók, és nem arra, hogy mennyire súlyosak.
Több közülük konkrét hangokról kérdez. A kiváltó hangok listáján újra és újra felbukkan a rágás, a légzés, a szipogás, a torokköszörülés, a billentyűzet kopogása és a toll kattogtatása, ezekről részletesebben írunk a gyakori mizofónia kiváltó hangokról szóló útmutatónkban.
Milyen validált mizofónia-skálák léteznek?
A kutatásokban öt mizofónia kérdőív szerepel a leggyakrabban: az A-MISO-S, az AMISOS-R, a Duke Misophonia Questionnaire (DMQ), az S-Five és a MisoQuest. A táblázat összefoglalja, hogy mit mér az egyes skála, hány tételből áll és ki használja, az eredeti cikkre mutató hivatkozással.
| Skála | Mit mér | Tételek | Ki használja | Forrás |
|---|---|---|---|---|
| A-MISO-S (Amsterdam Misophonia Scale) | Súlyosság: a reakció által lekötött idő, a társas élet zavarása, a harag, az ellenállás, az irányítás és az elkerülés. A Yale-Brown Obsessive-Compulsive Scale (Y-BOCS) alapján alakították ki | 6 | Amsterdam UMC; eredetileg pszichiátriai interjú keretében tették fel, ma kutatásban használják | Schröder és munkatársai, PLOS ONE, 2013 |
| AMISOS-R (Amsterdam Misophonia Scale, Revised) | Az amszterdami súlyossági skála felülvizsgált, önkitöltős változata, minden tételt 0-tól 4-ig kell értékelni | 10 | Amsterdam UMC; későbbi lakossági felmérések | Jager és munkatársai, PLOS ONE, 2020 |
| Duke Misophonia Questionnaire (DMQ) | Kilenc alskála: a kiváltó hangok gyakorisága, az érzelmi, a testi és a gondolati válaszok, a megküzdés előtte, közben és utána, a károsodás és a hiedelmek | 86 | Duke Egyetem (USA); kutatás | Rosenthal és munkatársai, Frontiers in Psychology, 2021 |
| S-Five (Selective Sound Sensitivity Syndrome Scale) | Öt dimenzió: befelé forduló értékelések, kifelé forduló értékelések, az érzelmi fenyegetettség érzése, kitörések és hatás, mindegyik tétel 0-tól 10-ig értékelendő. A kísérő ellenőrzőlista, az S-Five-T 37 kiváltó hangot sorol fel | 25 | King’s College London; brit klinikusok; az Egyesült Királyságban készült prevalenciavizsgálat | Vitoratou és munkatársai, Psych, 2021; brit vizsgálat, PLOS ONE, 2023 |
| MisoQuest | Jelen vannak-e mizofóniaszerű reakciók, a 2013-as amszterdami kritériumok alapján; egyetlen faktor, 5 fokozatú, egyetértéstől az egyet nem értésig terjedő skálán | 14 | Varsói Egyetem (Lengyelország); kutatás | Siepsiak és munkatársai, IJERPH, 2020 |
Az A-MISO-S az első olyan cikkből született, amely diagnosztikai kritériumokat javasolt, és 42 amszterdami betegre épült (Schröder és munkatársai, 2013). A DMQ-t a Duke csapata 424 felnőtt bevonásával fejlesztette ki, a MisoQuest szerzői pedig a 14 tételüket 705 fős lengyel mintán próbálták ki. Minden skála annak a mintának a lenyomatát viseli, amelyen készült, és ez az egyik oka annak, hogy a kutatók újabbakat fejlesztenek.
Az amszterdami csoport a felülvizsgált AMISOS-R-t egy 575 fős klinikai mintán is használta, ahol feljegyezték, hogy a mizofónia mellett milyen más állapotok fordultak elő (Jager és munkatársai, 2020). Ezt az átfedést külön tárgyaljuk a mizofóniáról, az ADHD-ról és az autizmusról felnőtteknél szóló oldalunkon.
Mi az S-Five, és honnan származik a brit 18,4 százalék?
Az S-Five egy 25 tételes kérdőív, amelyet a King’s College Londonban fejlesztettek ki, minden tételt 0-tól 10-ig kell értékelni a hangintolerancia öt dimenziójában. Az első validálási tanulmány 2021-ben jelent meg a Psych folyóiratban, egy nagy csoport válaszaiból építkezve, akik magukra ismertek az állapot leírásában (Vitoratou, Uglik-Marucha, Hayes és Gregory, 2021).
Két dimenzió az értékelésekről szól, vagyis arról, hogyan olvassa az ember a helyzetet. A befelé forduló értékelések a hibát a saját reakció felé fordítják, a kifelé forduló értékelések pedig arra mutatnak, aki a hangot adja. A többi dimenzió az érzelmi fenyegetettség érzését, a kitöréseket és a mindennapi életre gyakorolt hatást fedi le. Az S-Five-T kiváltóhang-lista mellette fut, és azt rögzíti, hogy 37 hang közül melyek váltanak ki reakciót.
2023-ban ugyanez a csapat az Oxfordi Egyetemmel és egészségügyi partnerekkel együtt az S-Five-ot 772 felnőtten alkalmazta, akiket úgy választottak ki, hogy a brit lakosságot képviseljék. Az S-Five pontszámokat szakorvosi interjúkkal vetették össze, és a minta 18,4 százaléka érte el azt a szintet, ahol a mizofónia jelentősen terheli a mindennapokat (Vitoratou és munkatársai, PLOS ONE, 2023). Ez brit adat, magyar felmérésből nem származik. A validált módszer adja a számnak a súlyát: nem online szavazásból született.
Miért nem diagnózis egy online kvíz pontszáma?
Az online pontszám nem diagnózis, mert a kérdőív csak azt rögzíti, amit valaki egy adott napon bejelent, és senki sem vizsgálja meg, mi magyarázhatja még a reakciót. A pontszám a terhelést írja le, diagnózist nem állít fel. A fenti brit vizsgálatban éppen ezért párosították a pontszámokat klinikusi interjúkkal.
A hangokra adott erős reakciók átfedésben lehetnek a hiperakúziával, a fülzúgással, a szorongással és más állapotokkal, a megkülönböztetésükhöz pedig olyan szakember kell, aki további kérdéseket tud feltenni. Sok kvízoldal ráadásul lerövidíti, átalakítja vagy átfogalmazza az eredeti tételeket, így a számaik egyáltalán nem biztos, hogy egyeznek a közzétett változatokéval. Ezért sorolja fel ez az oldal a tételszámokat és a dimenziókat, de nem közöl pontszám-határértékeket.
Ha valahol már kitöltött egy kérdőívet, a válaszai attól még hasznosak lehetnek. Használja őket jegyzetként egy időpontra: mely hangokról, mely helyzetekről van szó, és milyen gyakran befolyásolják a mindennapokat.
Kihez fordulhat egy kérdőív eredményével Magyarországon?
Az első lépés általában a háziorvos, aki meghallgatja, mit vett észre, és megbeszéli Önnel a fül-orr-gégészeti, az audiológiai vagy a pszichológiai szakellátás felé történő továbbirányítás lehetőségeit. Az audiológus a hallást is megvizsgálja, és a kapcsolódó hangérzékenységeket is áttekinti. A mizofóniáról a magyar Wikipédia-szócikk is ad általános áttekintést, de egyéni helyzetről nem tud véleményt mondani.
Hogy a mizofónia miatt hol és milyen úton lehet segítséget kérni, arról a háziorvosnál érdemes érdeklődni. Erről szól az elismertségről és a magyarországi lehetőségekről írt cikkünk is.
Hol férnek bele a mindennapi eszközök, például a füldugó?
A kérdőívek egy mintázatot írnak le. Azt nem mondják meg, mit tegyen valaki egy zajos vacsoraasztalnál. Egyes felnőttek egyszerű, mindennapi eszközöket használnak választott pillanatokra, például egy passzív füldugót, amely a helyiséget halkabbá, nem csendessé teszi, majd utána kiveszik.
A füldugó azt változtatja meg, mennyire hangos a környezet, azt nem, hogy az ember hogyan reagál egy hangra, és az egész napos viselés ráadásul érzékenyebbé tehet a zajra. Ha ezt az oldalt is szeretné megismerni, a füldugó kiválasztásáról mizofónia esetén és arról szóló útmutatónk, hogy mikor viselje, és mikor vegye ki a füldugót, részletesen foglalkozik vele, és érdemes szóba hozni a háziorvosnál vagy az audiológusnál is.
- Szakértők által ajánlott füldugó: DJ-ktől fogorvosokig - 8. október 2026
- Hallásvédelem és füldugó: Nova Acoustics szakértői vélemény - 8. október 2026
- SoAlive Music Conference: füldugó a balkáni zene mögött - 7. október 2026