⏱️ Becsült olvasási idő: 20 perc
Ezen az oldalon: Áttekintés
Kulcspontok
Olyan munkahelyi terület, ahol a munkavállalók zajexpozíciója a felső beavatkozási határértéket (85 dB(A), illetve 137 dB(C) csúcsérték) elérheti. A 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet szerint az ilyen helyet meg kell jelölni, el kell keríteni, és a belépést korlátozni kell, ha ez műszakilag megvalósítható és a kockázat indokolja.
A jelölés a felső beavatkozási határértéket meghaladó zajterhelésnél kötelező. 80 dB(A) felett a munkáltató hallásvédő eszközt biztosít, 85 dB(A) vagy afölött a viselése kötelező. A kockázatértékelés dönti el, hol vár ilyen zajterhelés, nem egy rossz napon mért érték.
A kék kör fehér piktogrammal rendelkező, azaz kötelezést előíró jelzés. Ezen a helyen hallásvédőt kell viselni, a tábla nem csupán azt közli, hogy zajos a környék. A 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet szerint a kék szín az egyéni védőfelszerelés kötelező használatát jelzi.
A munkáltató a belépést korlátozza, és a jelzés a munkavégzés hatókörében tartózkodó más személyekre is vonatkozik. Gyakorlatban a bejárati oktatás a belépés feltételévé teszi a védő viselését a vállalkozóknak, kölcsönzött munkavállalóknak és a látogatóknak is.
Igen. A zajos hely a zajforrást követi, ezért lehet állandó vagy ideiglenes. Egy vágókorong körüli terület az építkezésen vagy egy prés a gyártási sorozat idejére hordozható táblákkal is jelölhető, a jelzőtáblát pedig el kell távolítani, ha már nincs rá szükség.
Nem. A tábla azt mondja meg, hogy védő kell, azt nem, hogy mekkora csillapítású. A védőt a zajszint alapján kell kiválasztani, a gyakorlatban úgy, hogy a fül előtt 70 és 80 dB(A) között maradjon a szint. Egy 24 dB-es füldugó egyes helyeken megfelel, másutt nem.
A hallásvédelmi zóna az a munkahelyi terület, ahol a hallásvédő viselése már nem választható. Magyarországon a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet írja elő, hogy a felső beavatkozási határértéket (85 dB(A)) meghaladó zajterhelésnek kitett munkahelyet meg kell jelölni, és ennek a jelzésnek a kék, hallásvédő használatát előíró táblának kell lennie a bejáratnál.
Ha tovább olvasna a témában, nézze meg a füldugó munkához című útmutatónkat.
A leggyakoribb kérdés a tábla másik oldaláról érkezik: „Kell hallásvédő, ha csak átmegyek rajta?” A szabály a belépésről szól, nem az eltöltött időről, ezért a füldugót a vonal átlépése előtt kell behelyezni. A rendelet maga nem használja a „hallásvédelmi zóna” kifejezést, ezt a köznyelv és a gyakorlat alakította ki a jelölt, elkerített, belépéskorlátozású zajos helyre.
A Bollsen 2016-ban alapított hallásvédelmi márka, és több mint 1 000 000 ember bízik bennünk. Újrahasználható füldugót készítünk munkához, alváshoz, zenéhez és utazáshoz. A munkahelyi zajszintekről, a hazai szabályokról és a foglalkozásonkénti védelemről a munkahelyi füldugókról szóló áttekintésünkben is olvashat.
Mi az a hallásvédelmi zóna?
A hallásvédelmi zóna olyan munkahely vagy munkaterület, ahol a munkavállalók a felső beavatkozási határértéket meghaladó zajterhelésnek lehetnek kitéve. A 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 8. § (4) bekezdése szerint a munkáltató köteles az ilyen helyeket a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően megjelölni, el kell keríteni őket, és az oda való belépést korlátozni kell, amennyiben ez műszakilag megvalósítható és a zajexpozíciós kockázat indokolja.
Ez három feladatot jelent: a területet meg kell határolni, jelzéssel el kell látni, és a belépést korlátozni kell, ahol ez megoldható. A jelzések részletes szabályait a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet tartalmazza. Ez a rendelet a Tanács 92/58/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást ad, az irányelv szövegét az EU-OSHA oldalán is elolvashatja.
A zóna állandó vagy ideiglenes, helyhez kötött vagy mozgó lehet, mert a kötelezettség a zajt követi, nem az épület alaprajzát. A zóna nem helyettesíti a zajcsökkentést a forrásnál, csak azt jelöli, ami a csökkentés után megmaradt.
Mikor kell a munkahelyen hallásvédelmi zónát kijelölni?
Jelölni ott kell, ahol a munkavállalók napi zajexpozíciója meghaladhatja a 85 dB(A) értéket, vagy a hangnyomás csúcsértéke a 140 Pa-t (137 dB(C)). A kockázatértékelésnek kell megmondania, hol várható ez, nem egyetlen kiugró mérésnek. A rendelet 7. §-a szerint a munkáltatónak a kockázatértékelés során a hallásvédő eszközök rendelkezésre állását is figyelembe kell vennie.
A rendelet három szintet különböztet meg, és a jelölés a középsőhöz kapcsolódik.
- 80 dB(A) napi, illetve 112 Pa (135 dB(C)) csúcsérték (alsó beavatkozási határérték). A munkáltató hallásvédő eszközt biztosít.
- 85 dB(A) illetve 140 Pa (137 dB(C)) (felső beavatkozási határérték). A védő viselése kötelező, a zajos helyet meg kell jelölni.
- 87 dB(A) illetve 200 Pa (140 dB(C)) (zajexpozíciós határérték). A viselt hallásvédő hatásával számolt expozíció sem haladhatja meg.
Tehát az a zajszint, amelynél a rendelet szerint kötelező a hallásvédő viselése, 85 dB(A). A számokat és a napi expozíció számítását a munkahelyi zaj határértékeiről szóló cikkünk magyarázza el részletesen.
A hely 85 felett van? Tapasztalati szabály, hogy ha a beszélgetéshez a napi munka egy részében két méterről is emelt hangon kell beszélni, a zajt érdemes felmérni. Gyakori forrás az elektromos szerszám: a sarokcsiszoló és a körfűrész sokszor 95–100 dB(A) körül jár. Az elektromos szerszámok zajszintjéről szóló útmutatónk szerszámonként mutatja a jellemző értékeket.
Milyen a hallásvédelmi zóna jelzése?
A zóna jelzése a hallásvédő használatát előíró, kötelezést kifejező jel, azaz egy kék kör, benne fehér piktogrammal, amely fülvédőt viselő fejet ábrázol. A 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet 1. számú melléklete szerint a rendelkező jelek alakja kör, a piktogram fehér, a kék szín pedig a jel felületének legalább 50%-át adja. A nemzetközi jelölése szerint ez az ISO 7010 M003 jel.
A rendelet megengedi, hogy a képjel kis mértékben eltérjen a mellékletben szereplőtől vagy részletesebb legyen, ha a jelentése változatlan marad (8. § (2) bekezdés). A legtöbb tábla kiegészítő szöveget is kap, például „Hallásvédő használata kötelező”. Ez a jel szöveges leírása, nem a hivatalos jel másolata: a pontos kivitelt a rendelet melléklete és a szabványos táblák adják.
| Alak és szín | A jelzés fajtája | Mit közöl? | Példa |
|---|---|---|---|
| Kék kör, fehér piktogram | Rendelkező jel | Ezt kell tennie | Hallásvédő használata kötelező |
| Sárga háromszög, fekete szegély | Figyelmeztető jel | Veszély van jelen | Targoncák közlekednek |
| Vörös kör átlós sávval | Tiltó jel | Ezt nem szabad tennie | Dohányozni tilos |
| Zöld téglalap | Elsősegély vagy menekülési jel | Merre induljon a biztonságért | Menekülési útvonal, elsősegély |
| Vörös téglalap vagy négyzet | Tűzvédelmi tájékoztató jel | Hol találja a tűzvédelmi eszközt | Tűzoltó készülék |
A zajos gép mellett álló sárga háromszög csak figyelmeztet. A kék kör utasítás, és a hallásvédelmi zónánál ez a jel számít.
Hová kell kitenni a hallásvédelmi zóna jelzéseit?
A 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet 7. § (2) bekezdése szerint a jelzőtáblát megfelelő magasságban, a látómező és az akadályok figyelembevételével, jól megvilágított, könnyen hozzáférhető és jól látható, takarásmentes helyen kell elhelyezni, általános veszély esetén az adott terület határánál vagy bejáratánál. Ha a természetes megvilágítás nem elég, fluoreszcens festéket, fényvisszaverő anyagot vagy mesterséges világítást kell alkalmazni.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden bejáratnál van tábla, és ott is, ahol valaki átléphetné a határt anélkül, hogy észrevenné, például egy második ajtónál vagy egy hosszú csarnok végén. Padlójelölés, korlát vagy lánc mutatja meg pontosan, hol kezdődik a zóna.
Gyártósoron a zóna sokszor csak a prések, vágók vagy csomagológépek környékét fedi, nem az egész csarnokot, ezért a határnak a közlekedőútról is jól láthatónak kell lennie. A gyári dolgozóknak szóló füldugó-útmutatónk a jellemző zajokat és az egyes munkaállomásokhoz illő védelmet mutatja be.
Az ideiglenes zónához hordozható tábla kell. Egy vágókorong az építkezésen vagy egy bontókalapács az alagsorban addig hoz létre zajos helyet, amíg működik, ezért a táblát a szerszám bekapcsolása előtt kell kitenni, és a rendelet szerint el kell távolítani, amint a körülmények megváltozása szükségtelenné teszi. Az építőipari dolgozóknak szóló füldugó-útmutatónk szakmánként illeszti a védelmet a zajszintekhez.
Egy fontos részlet a rendeletből: ha az érintett munkavállalók hallása korlátozott, például egyéni védőeszköz viselése miatt, a jelzés megválasztásakor ezt figyelembe kell venni (7. § (7) bekezdés). A zónában ezért a látható jelzés a biztos, a hangjelzés füldugóval nehezebben hallható.
Hogyan kell lépésről lépésre kialakítani a hallásvédelmi zónát?
A zóna kialakítása a zajkockázat értékelésével kezdődik, és felülvizsgálati időponttal zárul. Az alábbi lépések a zónára vonatkoznak, a munkáltató kötelezettségei ennél szélesebbek.
- Értékelés. A kockázatértékelés alapján állapítsa meg, hol érheti el a zajterhelés a 85 dB(A)-t vagy a 137 dB(C) csúcsértéket.
- Csökkentés. Először a forrásnál csökkentse a zajt: halkabb munkaeszközzel, burkolattal, ernyővel, majd mérjen újra. A rendelet 8. §-a is ezt a sorrendet írja elő.
- Kijelölés és rögzítés. Rajzolja be a határt a telephely tervére, és írja be a kockázatértékelésbe.
- Jelölés. Tegye ki a kék, kötelezést előíró jelzést minden bejáratnál, adjon hozzá padlójelölést vagy korlátot, mozgó gépekhez használjon hordozható táblát.
- Belépés korlátozása. Aki nem szükséges a területen, ne lépjen be, a bent töltött idő pedig legyen olyan rövid, amennyire a munka engedi.
- Védő a bejáratnál. Legyen megfelelő hallásvédő eszköz a határnál. A kiválasztáshoz a munkavállalókkal vagy képviselőikkel konzultálni kell (rendelet 12. §).
- Oktatás és ellenőrzés. A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállaló megismerje a jelzések jelentését (2/1998. MüM rendelet 3. §). Ismertesse a zónát a belépési oktatáson, a vállalkozókkal és a látogatókkal együtt, és ellenőrizze a védő szakszerű viseletét.
- Felülvizsgálat. Nézze át újra, ha változik a gép, az elrendezés vagy a műszakbeosztás.
A zóna a hosszabb jogi lista egyik eleme. A munkáltató zajvédelmi kötelezettségeiről szóló útmutatónk sorban végigmegy rajtuk, a kockázatértékeléstől az egészségügyi vizsgálatig és az oktatásig.
Kinek kell hallásvédőt viselnie a zónában?
A zónába belépő mindenkinek védőt kell viselnie, a munkavállalóknak, a vezetőknek és a felügyelőknek, a vállalkozóknak, a kölcsönzött munkavállalóknak és a látogatóknak egyaránt. A jelzést a 2/1998. MüM rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a munkavállalóra és a munkavégzés hatókörében tartózkodó más személyre jelentő veszély miatt kell kihelyezni.
A munkavállalónak saját kötelezettsége is van: a felső beavatkozási határértéket elérő vagy meghaladó zajexpozíciónál a rendelkezésére bocsátott hallásvédő eszközt a munkáltató által előírt módon köteles viselni (66/2005. EüM rendelet 9. § (1) bekezdés b) pont). A munkavállalói oldalról azt is érdemes tudni, hogy a munkáltató előírhatja-e a füldugó viselését.
Az idegen vállalkozókra és látogatókra gyakorlatilag a belépési oktatás terjeszti ki a szabályt: a védő viselése a belépés feltétele. A munkáltató a belépés korlátozásáról is gondoskodik, így csak az megy be, akinek dolga van ott.
És aki csak átmegy? Neki is a határ előtt kell behelyeznie a védőt. Akik egész műszakban viselik, sokszor azt kérdezik, biztonságos-e a füldugót egész nap viselni a munkahelyen. Ez főként a kényelmen és a higiénián múlik, és külön cikket is érdemel.
Megfelel bármilyen hallásvédő a zónában?
Nem. A hallásvédelmi zóna azt jelzi, hogy védő kell, azt nem, hogy mekkora csillapítású, mert a védőt a zajszint alapján kell kiválasztani. A 66/2005. EüM rendelet 9. § (2) bekezdése szerint úgy kell kiválasztani, hogy megszüntesse vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentse a halláskárosodás kockázatát. Gyakorlati tájékoztató sávként a fül előtti szintet érdemes 70 és 80 dB(A) közé célozni. Egy 24 dB-es füldugó egyes zónába jó, másikba kevés.
A 70 dB(A) alatti szint túlvédést jelent: a viselő elszigetelődhet, és kísértést érezhet, hogy kivegye a védőt. Erős alacsony frekvenciájú zajnál, például présműhelyben, a becslés kevésbé megbízható, ilyenkor a kockázatértékelés és a mérés dönt, nem egy általános szabály.
Az adott zónához illő érték kiválasztása a kérdés, mekkora védelemre van szükség. A mekkora SNR-értékű füldugó kell című cikkünk példákkal vezeti végig a szinteket, azt is, mikor kell a leghangosabb helyeken füldugó és fülvédő együtt.
Mi legyen a zóna bejáratánál?
A zóna bejáratánál legyen kéznél megfelelő védő, hogy senki ne léphessen be nélküle. Sok telephelyen eldobható habszivacs füldugó adagoló áll a látogatóknak, a rendszeresen bent dolgozók pedig újrahasználható füldugót kapnak, néha szalagosat vagy zsinórosat, amely használat közt a nyakban lóg.
A három forma másként áll a higiénia, az illeszkedés és a műszakonkénti költség szempontjából. Az újrahasználható füldugókról szóló összehasonlításunk egymás mellett mutatja a habszivacs, az újrahasználható és a szalagos füldugót azoknak, akik a készletet választják.
Annak, aki egész nap ki-be jár a zónába, a zsebben hordott tokban tartott újrahasználható füldugó a leggyorsabb. A WorkPRO füldugónk SNR 24 dB értékű (H 24, M 21, L 19), EN 352-2 szerint, a PZT GmbH vizsgálta, hipoallergén, kétlamellás szilikonból készül, jól látható sárga színű, és alacsony profilja miatt fülvédő is felvehető fölé. Passzív: mindent csökkent, a riasztást is, és a hangos figyelmeztetés azért marad hallható, mert hangos, nem azért, mert egy szűrő átengedi. A csillapítás a frekvenciával nő, a beszéd is halkabb lesz.
Ha a zajértékelés szerint a zónában a napi expozíció 90 és 95 dB(A) körül van, a WorkPRO füldugó (SNR 24 dB, 11 700 Ft) lehetséges eszköz. Legfeljebb 100 használatra szól, ami nagyjából 117 Ft használatonként, a független vizsgálat 24 dB értéket igazolt, és 40 napos pénzvisszafizetési garancia jár hozzá. Előbb vesse össze a zóna szintjét a fenti sávval, mert halkabb zónába kisebb csillapítás is elég lehet.
Tehát mikor kell megjelölni a hallásvédelmi zónát?
Amint a munkavállalók zajterhelése a felső beavatkozási határértéket meghaladhatja, vagyis a 85 dB(A) vagy a 137 dB(C) csúcsérték fölé mehet, a helyet meg kell jelölni, el kell keríteni, a belépést korlátozni kell, és minden bejáratnál ott van a kék, kötelezést előíró jelzés. Senki sem lép be védő nélkül, az üzemvezetőtől a vendég mérnökig.
Ha műszak után csengést vagy tompa hallást érez, jelezze a foglalkozás-egészségügyi orvosának vagy a háziorvosának, és kérdezze meg, hogy a munkahelyi hallásvizsgálat része-e a munkáltatója egészségügyi felügyeletének. A rendelet 13. §-a szerint az egészségi állapot vizsgálata a foglalkozás-egészségügyi szolgálaton keresztül történik. Utána ellenőrizze, hogy a bejáratnál kapott védő megfelel-e a mögötte lévő zajnak.
- Mekkora túrabot kell? Túrabot hossza testmagasság szerint, táblázattal - 3. november 2026
- Nordic walking bot vagy túrabot: mi a különbség? - 2. november 2026
- Sötétítő alvómaszk: miért enged át fényt néhány maszk, és hogyan érhető el a teljes sötétség - 29. október 2026
