⏱️ Becsült olvasási idő: 17 perc
Ezen az oldalon: Áttekintés
Kulcspontok
Akit a munkahelyén a felső beavatkozási határértéket (85 dB(A)) meghaladó zajexpozíció ér, annak a munkáltató köteles biztosítani a hallásvizsgálatot, és neki részt is kell vennie rajta. Az alsó beavatkozási határérték (80 dB(A)) felett a munkáltató szintén biztosítja a vizsgálatot (66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 13. §).
A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 3. számú melléklete szerint 86–90 dB(A)eq expozíciónál 4 évenként, 91–100 dB(A)eq expozíciónál 2 évenként, 100 dB(A)eq felett évente. Az orvos rövidebb érvényességi időt is megállapíthat, halláspanasz esetén pedig soron kívüli vizsgálat jár.
Nem vizsga. A hallásküszöböt méri frekvenciánként, jobb és bal fülre külön, célja a zajból eredő halláskárosodás korai felismerése és a hallóképesség megőrzése. Az eredményből a foglalkozás-egészségügyi orvos az adott munkakörre vonatkozó alkalmassági véleményt ad.
Az egészségügyi dokumentációt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vezeti, és a munkavállalónak joga van megismerni a rá vonatkozó dokumentációt. Hogy a munkáltató pontosan mit kap meg, azt a foglalkozás-egészségügyi orvostól érdemes megkérdezni.
A munkáltató. A munkavédelmi törvény szerint a munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggő költségeket és terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani (Mvt. 2. § (2) bekezdés), a hallásvizsgálat biztosítása pedig a munkáltató kötelezettsége.
Ha az orvos szerint a károsodás a munkahelyi zajexpozíció következménye, tájékoztatja az érintettet. A munkáltatónak felül kell vizsgálnia a kockázatértékelést és a zajcsökkentő intézkedéseket, és az orvos véleménye alapján olyan munkakörben kell foglalkoztatnia a munkavállalót, ahol nincs további expozíció (66/2005. EüM rendelet 13. § (5)–(6)).
A munkahelyi hallásvizsgálat rutinellenőrzés, nem vizsga. A foglalkozás-egészségügyi orvos megnézi, hogyan hallja a halk hangokat, és ebből látszik, hogy a munkahelyi zajcsökkentő intézkedések és a hallásvédő eszközök végzik-e a dolgukat. A 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet ezt a vizsgálatot a zajexpozíciónak kitett munkavállalók egészségi állapotának rendszeres ellenőrzéseként írja elő.
Áttekintő oldalunk, a füldugó munkához minden kapcsolódó cikket összegyűjt.
A munkavállalók legtöbbször attól tartanak, hogy a vizsgálaton „megbukhatnak”. Ez nem így működik: a vizsgálat nem a munkavállalót minősíti, hanem azt jelzi, hogy a munkahelyi zaj okoz-e változást a hallásban. A korai jelek évekkel azelőtt megmutatkoznak, hogy a mindennapokban bárki észrevenné őket.
A Bollsen 2016-ban alapított hallásvédelmi márka, és több mint 1 000 000 ember bízik bennünk. Sokan, akiket hallásvizsgálatra hívnak, már most is viselnek füldugót a műszakban. A műfajról, a zajszintekhez illő védelemről a munkahelyi füldugókról szóló áttekintésünkben olvashat.
Kinek kell munkahelyi hallásvizsgálatra mennie?
A hallásvizsgálat akkor kötelező, ha a munkavállalót érő zajexpozíció meghaladja a felső beavatkozási határértéket, vagyis a 85 dB(A) napi zajexpozíciós szintet, illetve a 140 Pa (137 dB(C)) csúcsértéket. A 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 13. § (2) bekezdése szerint ilyenkor a munkáltató köteles biztosítani a vizsgálatot, a munkavállaló pedig köteles azon részt venni.
Az alsó beavatkozási határérték (80 dB(A), illetve 112 Pa, azaz 135 dB(C)) fölött a munkáltató a hallásvizsgálatot szintén biztosítja (13. § (3) bekezdés). A különbség tehát az, hogy 85 dB(A) felett a részvétel kötelezettség, 80 és 85 között pedig a munkáltató felajánlja. A beavatkozási határértékeknél az egyéni hallásvédő eszköz hatását nem kell figyelembe venni (3. § (2) bekezdés), a határt tehát a védő nélküli expozícióval mérik.
Új munkába álláskor a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja szerint a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdése előtt előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a munkakör vizsgálathoz kötött. A három határértéket és a napi expozíció kiszámítását a munkahelyi zaj határértékeiről szóló cikkünk magyarázza el részletesen.
Mit ír elő a 66/2005. EüM rendelet 13. §-a?
A rendelet 13. §-a szerint a halláskárosodás kockázatával járó munkahelyen dolgozó munkavállaló egészségi állapotát a foglalkozás-egészségügyi szolgálat rendszeresen ellenőrzi, a külön jogszabályban meghatározottak szerint. A rendelet így fogalmaz a célról: a hallásvizsgálat célja a zajból eredő halláskárosodás korai felismerése és a hallóképesség megőrzése. A teljes szöveg a Jogtáron olvasható.
A „külön jogszabály” itt a munkaköri alkalmassági vizsgálatokról szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, amely a vizsgálatok rendjét és gyakoriságát tartalmazza. A munkáltató közben a kockázatértékelés alapján dönti el, kikre terjed ki a zajexpozíció, a rendelet 4. és 7. §-a szerint.
A hallásvizsgálat a munkáltatói kötelezettségek egyik eleme a sok közül. A munkáltató zajvédelmi kötelezettségeiről szóló útmutatónk sorban végigmegy rajtuk, a kockázatértékeléstől az oktatásig.
Milyen gyakran van munkahelyi hallásvizsgálat?
Az időszakos vizsgálat gyakorisága a zajexpozíció szintjétől függ. A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 6. § (1) bekezdés c) pontja szerint a 3. számú mellékletben felsorolt fizikai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalónál a mellékletben meghatározott gyakorisággal kell időszakos vizsgálatot végezni, és a zajra ez a melléklet táblázata a következőt mondja.
| Zajexpozíció | Időszakos vizsgálat | Soron kívüli vizsgálat |
|---|---|---|
| 81–85 dB(A)eq | 4 évenként, a munkavállaló kérésére | nincs külön előírva a táblázatban |
| 86–90 dB(A)eq | 4 évenként | halláspanasz esetén |
| 91–100 dB(A)eq | 2 évenként | halláspanasz esetén |
| 100 dB(A)eq felett | évente | halláspanasz esetén |
Két dolgot érdemes tudni a táblázatról. A 33/1998. NM rendelet a sávokat dB(A)eq értékben adja meg, a 66/2005. EüM rendelet határértékei pedig napi zajexpozíciós szintre (LEX,8h) szólnak, ezért a sávok pontos megfeleltetését a foglalkozás-egészségügyi orvos és a munkáltató kockázatértékelése dönti el. A másik, hogy a vizsgálatot végző orvos a 6. § (5) bekezdése szerint rövidebb érvényességi időt is megállapíthat az előírtnál.
Soron kívüli vizsgálatot ugyanez a rendelet 7. §-a is ír, többek között heveny foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció után, illetve ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás áll be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi a munkakör ellátására. Soron kívüli vizsgálatot kezdeményezhet a foglalkozás-egészségügyi orvos, a háziorvos, a munkáltató, a munkavédelmi hatóság és maga a munkavállaló is.
Mi történik a munkahelyi hallásvizsgálaton?
A vizsgálat szűrőaudiometriát tartalmaz: hangokat játszanak le fejhallgatón, és Ön jelzi, amikor meghallja őket. A 33/1998. NM rendelet 13. számú melléklete szerinti munkavállalói törzslap a szűrőaudiometria eredményét jobb és bal fülre külön, frekvenciánként, dB halláscsökkenésben rögzíti, a 125 Hz-től a 8000 Hz-ig terjedő tartományban.
Az orvos a vizsgálat során rákérdezhet a korábbi fülproblémákra, a hangos hobbikra és a munkahelyi zajra is. Mondja el az orvosnak, ha a műszak után csengést vagy tompa hallást érez. Ez fontos információ a vizsgálat értelmezéséhez.
Érdemes megkérdezni a rendelőben, hogy kell-e a vizsgálat előtt pihentetni a fület a zajtól. A közvetlenül egy hangos műszak után mért érték ugyanis átmenetileg rosszabb lehet, mint a megszokott hallás, és ez torzíthatja az összehasonlítást a korábbi eredményekkel.
Mit jelent a vizsgálat eredménye?
A vizsgálat végén a foglalkozás-egészségügyi orvos munkaalkalmassági minősítést ad az adott munkakörre. A törzslap szerint a minősítés alkalmas, korlátozással alkalmas, nem alkalmas vagy ideiglenesen nem alkalmas lehet, az érvényesség (a felülvizsgálat időpontja) feltüntetésével. Ez a munkakör és az Ön egészségi állapotának viszonyáról szól, nem pontszám és nem ítélet.
Ha a vizsgálat halláskárosodást mutat ki, amely az orvos álláspontja szerint a munkahelyi zajexpozíció következménye, az orvosnak tájékoztatnia kell Önt az eredményről (66/2005. EüM rendelet 13. § (5) bekezdés). A diagnózist és a további teendőket mindig orvos mondja ki, ezt semmilyen cikk vagy táblázat nem helyettesíti.
Ki látja az eredményeket, és hogyan kezelik az adatokat?
A rendelet 13. § (4) bekezdése szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat a zajexpozíciónak kitett munkavállalóról a külön jogszabály szerint egészségügyi dokumentációt vezet. A munkavállalónak biztosítani kell a rá vonatkozó dokumentáció megismerésének lehetőségét, a másolatot pedig kérésre az illetékes egészségügyi hatóság rendelkezésére kell bocsátani.
Hogy a vizsgálati eredményekből pontosan mi kerül a munkáltatóhoz, és meddig őrzik az iratokat, azt a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól kell megkérdezni, mert a szabály külön jogszabályban van, és a gyakorlat szolgáltatónként eltérhet.
A költséget a munkáltató viseli: a munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény) 2. § (2) bekezdése szerint a munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.
Mi történik, ha a vizsgálat változást mutat?
Ha az orvos szerint a halláskárosodás a munkahelyi zajexpozíció következménye, a 66/2005. EüM rendelet 13. § (6) bekezdése szerint a munkáltató köteles felülvizsgálni a kockázatértékelést, ellenőrizni a zajcsökkentő intézkedéseket, és figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos javaslatát. Az orvos véleménye alapján olyan munkakörben kell foglalkoztatnia a munkavállalót, ahol nem áll fenn a további expozíció veszélye.
A munkáltatónak gondoskodnia kell azon munkavállalók egészségi állapotának felméréséről is, akik hasonló mértékű zajexpozíciónak voltak kitéve. Egy eltérő eredmény így a munkahelyről is szól, nem csak az egyénről: kiderülhet belőle, hogy egy gép hangosabb lett, vagy hogy a védelem nem illeszkedik megfelelően.
A halláskárosodás lassan alakul ki, és fájdalommal nem jár, ezért a korai jelek könnyen elkerülik a figyelmet. A hallásváltozás bármilyen gyanúját ezért mindig érdemes megbeszélni a foglalkozás-egészségügyi orvossal vagy a háziorvossal.
Miben más a munkahelyi hallásvizsgálat, mint a háziorvosi vagy a fül-orr-gégészeti vizsgálat?
A munkahelyi hallásvizsgálat a munkáltató egészségügyi felügyeletének része: a zajkockázatot és a munkaköri alkalmasságot követi. A háziorvosi vagy fül-orr-gégészeti vizsgálat klinikai kivizsgálás, amelyet bárki kérhet, ha a hallásával kapcsolatban aggódik. A kettő nem zárja ki egymást.
Az audiometria hasonló lehet, de a cél más. Ha aggódik a hallása miatt, beszéljen a foglalkozás-egészségügyi orvosával vagy a háziorvosával. Ha hirtelen romlik a hallása az egyik vagy mindkét fülén, azonnal forduljon orvoshoz, ne várja meg a következő időszakos vizsgálatot.
Mit tehet a hallásvizsgálatok között?
A vizsgálatok között az az alapszabály, hogy a védelmet következetesen kell viselni: minden alkalommal, amikor belép a 85 dB(A) feletti, jelölt zajos helyre, jól illeszkedően, és végig, amíg ott tartózkodik. A rövid kihagyások összeadódnak, mert minden 3 dB-es emelkedés megduplázza a fülbe jutó hangenergiát.
Azt, hogy a védetlen percek hogyan állnak össze napi zajdózissá, a mi történik, ha nem visel hallásvédelmet a munkahelyén című cikkünk mutatja be. Az illeszkedés a rutin másik fele: a füldugó behelyezéséről és az illeszkedés ellenőrzéséről szóló lépésenkénti útmutatónk megmutatja a helyes behelyezést és az ellenőrzést.
A munkáltató a füldugó viselését elő is írhatja. Hogy ezt milyen jogalappal teheti, a kötelezheti-e a munkáltató a füldugó viselését című cikkünkből tudhatja meg.
Újrahasználható megoldásnak ott a WorkPRO füldugónk: SNR 24 dB értékű (H 24, M 21, L 19), EN 352-2 szerint, a PZT GmbH vizsgálta, hipoallergén, kétlamellás szilikonból készül, jól látható sárga színű, és alacsony profilja miatt fülvédő is felvehető fölé. Passzív: mindent csökkent, a riasztást is, és a hangos figyelmeztetés azért marad hallható, mert hangos, nem azért, mert egy szűrő átengedi. A csillapítás a frekvenciával nő, a beszéd is halkabb lesz.
A WorkPRO füldugó (SNR 24 dB, 11 700 Ft) legfeljebb 100 használatra szól, ami nagyjából 117 Ft használatonként, és 40 napos pénzvisszafizetési garancia jár hozzá. Előbb vesse össze a munkahelye zajszintjét a kívánt csillapítással, mert a füldugó a fülbe jutó hang szintjét csökkenti, a hallásvizsgálatot és az orvosi tanácsot nem helyettesíti.
Tehát mit érdemes tudni a munkahelyi hallásvizsgálatról?
A munkahelyi hallásvizsgálat a zajban dolgozók egészségügyi felügyeletének rutinrésze: a 66/2005. EüM rendelet szerint 85 dB(A) felett kötelező, 80 dB(A) felett a munkáltató felajánlja, a gyakoriságot pedig a 33/1998. NM rendelet 3. számú melléklete adja meg. A költséget a munkáltató állja, az eredményt orvos értékeli.
Ha a munkája 85 dB(A) fölötti zajjal jár, és még sosem volt hallásvizsgálaton, kérdezze meg a munkáltatóját vagy a munkavédelmi képviselőt, mikor esedékes az Ön vizsgálata. A foglalkozás-egészségügyi orvossal pedig mindig érdemes megbeszélni, ha műszak után csengést vagy tompa hallást tapasztal.
- Mekkora túrabot kell? Túrabot hossza testmagasság szerint, táblázattal - 3. november 2026
- Nordic walking bot vagy túrabot: mi a különbség? - 2. november 2026
- Sötétítő alvómaszk: miért enged át fényt néhány maszk, és hogyan érhető el a teljes sötétség - 29. október 2026
