Mennyire hangos a motoros szélzaj? A mért válasz

⏱️ Becsült olvasási idő: 18 perc

Kulcspontok

Mennyire hangos a motoros szélzaj? A sisak alatt, a fülnél mérve, kb. 115 km/h-s állandó sebességnél 97–104 dB(A), közúti vizsgálatokban pedig 109 dB(A) feletti csúcsokat is rögzítettek. A motoros fórumokon sokan úgy írják le, mintha sugárhajtású gép húzna el mellettük 80 km/h fölött, és ez közelebb áll a fizikához, mint a legtöbb sisakteszt.

A zajt nem a motor okozza. A szélvédő mögötti légörvények ütköznek a sisakkal, és a zaj a sebességgel nő, bármilyen géppel ül is. Mivel egyenletes zúgásként érkezik, nem fájdalmas dörrenésként, a legtöbb motoros addig nem tekinti veszélynek, amíg egy autópályás menet után nem cseng a füle.

A Bollsen hallásvédelmi márka, és az orvosi szilikon füldugóink SNR 24 dB értékkel rendelkeznek. A füldugó motorozáshoz termékünk azért készült, mert az expozíciót a szélörvény határozza meg, nem a motor hangja. Ez a cikk sebességről sebességre bemutatja, mit mondanak a publikált mérések, minden adatot a forrástanulmányhoz kötve.

Mennyire hangos a motoros szélzaj kb. 115 km/h-nál?

Kb. 115 km/h-s állandó sebességnél a motoros sisakja alatti szélzaj 97–104 dB(A) a motoros fülénél. Ez az Institute of Sound and Vibration Research (ISVR) Lower és munkatársai által végzett, 27 sisakmintát érintő szélcsatornás mérésekből származik. Körülbelül 80 km/h-nál ugyanez a program 90–99 dB(A) értéket rögzített.

A számok két BMW motorkerékpáron, szabályozott szélcsatornában, belügyminisztériumi finanszírozással készültek, ezért ezek a legszigorúbban kontrollált adatok. Az Ulsteri Egyetem későbbi közúti mérései szélesebb sávot mutattak: a leghalkabb esetben 83,6 dB(A), a leghangosabbnál 109,4 dB(A). A két adatsor a görbe alakjában egyezik, még ha a pontos értékben eltér is.

A szélcsatornás mérések hátterét az ISVR motoros sisakzaj-projektje ismerteti, amely két gépen 13 sisaktípust vizsgált.

A táblázatot sávokként olvassa, ne rögzített pontokként. A gép, a plexi, a sisak és az testtartás mind változtat az értéken, ezért a tanulmányok tartományokat közölnek, nem egyetlen számot.

A szél vagy a motor károsítja a motoros hallását?

A szél, nem a motor. Nagyjából 60–70 km/h fölött az aerodinamikai zaj a motoros fülénél túlszárnyalja a motor- és kipufogózajt, és a sebességgel tovább nő, akkor is, amikor a motor már régen állandó fordulaton jár.

Lower és munkatársai pontosan azonosították a forrást. Nem a héj mentén áramló sima levegő okozza, hanem a szélvédő mögötti légörvény éle, amely a sisakba csap, amikor a motoros áttör rajta. Egy magasabb plexi ezt az örvénysávot közvetlenül a fejre vihet.

A járdáról végzett zajmérések éppen ezért félrevezetők. Egy motort ilyenkor a kipufogója alapján ítélnek meg, ami más mennyiség, mint a plexi mögött ülő motoros fülénél mért szint kb. 115 km/h-nál.

A szélzaj magas frekvenciájú sziszegés, vagy mélyebb?

Mélyebb, mint amit a legtöbb felszerelésteszt feltételez. A sisak alatti zaj 250–500 Hz között csúcsosodik, ez az alsó-középső tartomány üregrezonanciája, a motorosoknál mért halláskárosodás pedig 0,25–2 kHz között koncentrálódik, nem az ipari zajkárosodásra jellemző 4 kHz-es bevágásnál.

McCombe ezt a spektrumképet a Journal of the Royal Society of Medicine motoros halláskárosodásról szóló áttekintésében ismertette, a hosszú, zajos napok után a motorosok által jelzett fáradtság, fejfájás és egyensúlyzavar mellett. A frekvenciajellemző azért számít, mert megmutatja, hol kell a védelemnek működnie.

A motorosok joggal szkeptikusak azokkal a füldugókkal szemben, amelyeket úgy adnak el, mintha csak a szelet szűrnék ki, mindent másnak hagyva. A passzív szilikon füldugók nem így működnek, csillapításuk a frekvenciával nő, nem marad egyenletes.

A mérhető adat többet ér a marketingállításnál. Az EN 352-2 szerint SNR 24 dB értékű füldugó 250 Hz-en 21,8 dB-t, 500 Hz-en 22,1 dB-t csillapít, ami pontosan a szélzaj csúcsára esik. A környezetet továbbra is hallja, csak halkabban.

Okozhat-e a motorozás halláskárosodást?

Igen, és ezt motorosokon mérték, nem csak zajszintekből következtették. McCombe és munkatársai 246 motorost vizsgáltak az MRC National Study of Hearing összehasonlító csoportjával szemben, és azt találták, hogy a motorosok hallása 0,5 kHz-en 3,7 dB-lel, 1 kHz-en 3,6 dB-lel volt rosszabb.

Ez az eltérés tartós küszöbeltolódás, vagyis az a rész, amely nem tér vissza. A teljes kohorszvizsgálat a PubMed oldalán, Hearing loss and motorcyclists címen olvasható, a Journal of Laryngology and Otology 1995-ös számában.

A zaj okozta halláskárosodás csendben, évek ismétlődő expozíciója alatt alakul ki. Motorosok gyakran kérdezik azt is, hogy a motorozás okozhat-e fülzúgást, és a fenti szintű expozíció fülzúgást is okozhat. Ha tartósan cseng vagy zúg a füle, forduljon orvoshoz vagy audiológushoz.

A motorosok jelentős része védelem nélkül teszi ki magát a teljes dózisnak, pedig a hallásvédelem éppen az expozíciót csökkenti.

Meddig motorozhat, mielőtt a szélzaj károsítja a hallását?

Kevesebbet, mint a legtöbb motoros gondolná. Tizennyolc motoros egyórás, egyenletes ~130 km/h-s menet után jelentős küszöbeltolódást mutatott 0,25, 0,5, 1 és 2 kHz-en, a legnagyobbat 1 kHz-en, átlagosan 10,3 dB átmeneti hallásküszöb-eltolódással.

A kárt a dózis okozza, a dózis pedig sebesség és idő együtt. Minden 3 dB növekedés felezi az időt, amelyet biztonságosan elvisel, így egy 30 perces, 100 dB(A)-s menet többet árt, mint egy kétórás, 88 dB(A)-s nyugodt kirándulás. Ross nyílt úton akár 105 dB(A) expozíciót mért, ennél 15 perc már meghaladja a vizsgálat idején érvényes nyolcórás 90 dB(A)-es határt.

A magyar küszöbértékeket a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet rögzíti, amely a 2003/10/EK irányelvet ülteti át: 80 dB(A) alsó, 85 dB(A) felső beavatkozási érték, ahol a védelem kötelezővé válik, és 87 dB(A) expozíciós határérték. A kb. 115 km/h-s autópályás ingázás mindhármat meghaladja. Ezek munkahelyi szabályok, a szabadidős motorozásra nem vonatkoznak, de jó viszonyítási alapot adnak.

A motorosok maguk is leírják a mintát anélkül, hogy tudnák a nevét. Húsz perc autópálya, utána fülcsengés, ez az átmeneti küszöbeltolódás. Ha elég gyakran ismétlődik, az átmeneti eltolódás egyszer csak nem múlik el.

Meghaladják a hivatásos motorosok a megengedett zajhatárt?

Bőven, olyan mértékben, amilyet egyetlen zárt munkahelyen sem fogadnának el. Aki a munkájához motort használ, napi személyi expozíciója messze a 87 dB(A) határérték felett van, a rendőr motorosoknál az Ulsteri Egyetem tanulmánya 109,4 dB LEP,d értéket mért.

Ugyanez a tanulmány azt is előrejelezte, mit tesznek ezek a dózisok egy munkaélet alatt. Az alábbi számok azon motorosok arányát mutatják, akiknél 45 év munka után várhatóan 30 dB-t meghaladó halláskárosodás alakul ki.

A rendőr motorosoknál az előrejelzés 25 év után 35%, 30 év után 44%. A teljes tanulmány az ICBEN 2003 konferencián jelent meg: Jordan és mtsai a hivatásos motorosok zajexpozíciójáról. Az évi 10 000 kilométert megtevő hétvégi motoros ugyanennek a görbének egy lassabb változatán halad.

Megoldja a problémát egy halkabb sisak?

Egyetlen eddig vizsgált sisak sem viszi le a fülnél mért szintet biztonságos értékre autópálya-sebességnél. Az ulsteri közúti vizsgálat leghalkabb sisakja is 90 dB(A) fölött maradt 90 km/h felett, és az azonos gépen, azonos sebességnél mért sisakok közötti különbség mindössze 7–10 dB volt.

Az ISVR munkájában van egy furcsább megfigyelés is. Az a sisak, amely az egyik motoron a leghalkabb volt, a másikon a leghangosabbá vált, vagyis a sisak és a gép párként viselkedik, nem független alkatrészekként. Aki sokat költ egy halk sisakra, olyan sorrendbe fektet, amely gépcserénél nem marad érvényes.

A tömítés a margón segít: a plexi tömítése 5–8 dB, a nyaktömítés akár 6 dB értéket hozott az ISVR tesztjeiben, de egyik sem szünteti meg a kockázatot. A motorosok joggal kérdezik, hogy védi-e a sisak a hallást, és az őszinte válasz az, hogy jobb a sisak nélküli állapotnál, de nem válik hallásvédelemmé.

A sisak levétele rosszabb, nem jobb. Binnington és munkatársai szerint a fedetlen fejű motoros 16 km/h fölött 18 dB(A)-val hangosabb zajt hall a fülénél, ami nagy ár a levegő érzéséért.

Miért ennyire eltérők a közölt motoros zajértékek?

Mert a fülnél mért szint a géptől, a plexitől, a sisaktól és a testtartástól függ, nem csak a sebességtől. A közúti mérések 83,6–109,4 dB(A) között szórnak, és ez a tartomány a motorosok közötti valós eltérést tükrözi, nem pontatlan mérést.

A burkolat ellenünk dolgozik. Az ulsteri közúti adatok szerint a burkolt motorok átlagosan 1,5 dB(A)-val hangosabbak a csupasz (naked) gépeknél, a növekedés üteme pedig 2,0 dB(A) 10 km/h-nként egy roadsternél, szemben a 2,5 dB(A) 10 km/h-nként értékkel a burkolt gépnél. Az a plexi, amely az időjárást tartja távol a mellkasától, hozza létre a sisakba csapó légörvényt.

A sebességgel való növekedés kiszámítható akkor is, ha az abszolút szint nem az. Binnington és munkatársai szerint a szint a sebesség logaritmusával lineárisan nő, kb. 65 km/h-nál mért 90 dB(A)-tól 112 dB(A)-ig kb. 160 km/h-nál. Bármelyik egyetlen közölt decibelértéket fenntartással kezelje, a görbét viszont megbízhatónak tekintheti.

Melyik sebességnél kell füldugó motorozáshoz?

Nagyjából 65 km/h-tól, ahol a fülnél mért szint eléri a 90 dB(A)-t, és minden további 3 dB felezi a biztonságosan elviselhető időt. Ennél a pontnál kezdenek a motorosok arra kíváncsi lenni, melyik a legjobb füldugó szélzaj ellen motorozáshoz.

Ez alatt a sebesség alatt az érv valóban gyengébb. Binnington és munkatársai arra jutottak, hogy városi környezetben nincs szükség füldugóra, ahol a sisak önmagában is javítja a figyelmeztető jelek észlelését, és a szintek közelebb vannak a Ross által rögzített 63–90 dB(A)-es városi sávhoz.

A Bollsennél gyártjuk a Moto+ füldugót, egy alacsony profilú, újrahasználható szilikon füldugót SNR 24 dB értékkel (EN 352-2), kiálló szár nélkül, így laposan ül a hallójáratban egy integrálsisak alatt. Csökkenti a szél zúgását, de nem állítja, hogy válogatna a hangok között. A teljes készletben a Moto+ AR KI Tech változat is elérhető.

Ha a füldugók közötti különbségek érdeklik, legyen az hab, szűrős vagy egyedi öntésű változat, az illeszkedés és az SNR-érték számít a legtöbbet, a motoros pedig a saját tempójához és kilométereihez válassza ki.

Aki főleg autópálya-sebességgel megy, és olyan füldugót keres, amely laposan ül egy integrálsisak alatt, vesse össze a Moto+ (SNR 24 dB) csillapítási értékeit a cikk korábbi részében közölt 250 és 500 Hz-es adatokkal.

Egy motoros története többet mond bármelyik decibelértéknél. Sokan beszélnek arról, hogy egy külföldi túra során elvesztették a füldugójukat, néhány hangos napot védelem nélkül motoroztak, és egy évvel később is hallják a csengést, amikor aludni próbálnak.

A mérések szokatlanul egybehangzóak egy fogyasztói biztonsági témához képest. A szélzaj kb. 65 km/h körül túlszárnyalja a motor zaját, kb. 115 km/h-nál eléri a 97–104 dB(A)-t, a 250–500 Hz-es sávban csúcsosodik, ahol a passzív szilikon nagyjából 22 dB-t csillapít, és egyetlen órányi gyors menet után mérhető küszöbeltolódást okoz.

Mindez nem attól függ, melyik motort vezeti, vagy mennyire jó a sisakja. Attól függ, milyen gyorsan megy, és mennyi ideig. Nézze meg, milyen sebességgel teszi meg a kilométereit, keresse meg a fenti táblázatban, és a szám alapján döntsön, ne aszerint, mennyire hangosnak érzi.