Védi a motoros sisak a hallást? Mit tesz, és mit nem

⏱️ Becsült olvasási idő: 19 perc

Kulcspontok

Minden motoros felteszi egyszer a kérdést, hogy védi-e a hallását a sisak, jellemzően egy hosszú autópályás szakasz után, amikor zúg a füle. A feltételezés érthető. A sisak befedi a fület, a csatot becsatolva azonnal tompul a külvilág, és ez a legalaposabban tesztelt felszerelés, amit Ön visel.

A mérések mást mutatnak. A sisak nagyjából 5–10 dB-lel csökkenti a fülbe jutó összesített szintet, a laboratóriumi vizsgálatok szerint pedig 250 Hz alatt szinte semmit nem tesz, pedig a szélzaj energiájának nagy része éppen itt van. A sisak nem mond csődöt, a hallásvédelem egyszerűen sosem volt a feladata.

A motorosok ezt gyakran előbb érzik, mint hogy tanulmányt olvasnának. A fórumokon újra meg újra felbukkan, hogy a szélzaj 80 km/h fölött már kellemetlen, és valaki mindig azt válaszolja, hogy ezzel a sisakkal ő mostantól mindig füldugóval megy. A BOLLSEN orvosi minőségű szilikonból készít hallásvédő füldugókat, így a témát a hallásvédelem oldaláról ismerjük.

Védi a motoros sisak a hallást?

Nem. A motoros sisakot az ütési energia felvételére tervezik, a mért zajcsillapítása (nagyjából 5–10 dB) a héj, a bélés és az arcpárnák járulékos hatása, nem tervezett akusztikai funkció, ezért a menetsebességnél keletkező szélzajt nem tudja a hallás számára biztonságos szintre csökkenteni.

Elég megnézni, mit tanúsít az ECE 22.06, és a hiány azonnal látszik. Az előírás az ütéselnyelést, a rögzítőpánt szilárdságát, a héj kopásállóságát, a plexi optikai tulajdonságait és átütésállóságát vizsgálja, azt viszont sehol nem kéri a gyártótól, hogy megmérje, mennyi zaj jut el a fülig. Egy sisak az előírás minden pontjának megfelelhet, és mégis 90 dB(A) vagy annál nagyobb zajt juttathat a fülbe egy országúton.

A félreértés abból ered, milyen a sisak, amikor a motor áll. A kocsibeállón, leállított motornál egy integrálsisak érezhetően tompít, és ez a benyomás megmarad. Menet közben viszont a sisak már nem akadály a zaj előtt, hanem maga is zajforrás lesz, ahogy a levegő a héj és a plexi pereme mellett örvénylik.

Mennyi zajt csökkent valójában a motoros sisak?

Összesen nagyjából 5–10 dB-t, és ez inkább becslés, mint tanúsított érték, mert egyetlen sisakszabvány sem írja elő a zajcsillapítás vizsgálatát, és egyetlen gyártó sem tesz közzé EN 352-2 jellegű csillapítási görbét a sisakjához, ahogyan a füldugó gyártójának kell.

A tíz decibel soknak hangzik, amíg nem vetjük össze a forrással. A Southamptoni Egyetem ISVR Consulting kutatása szerint kb. 65 km/h felett a légáramlás zaja meghaladja a motor zaját, a motorral dolgozók napi átlagos expozíciója pedig védelem nélkül rendszeresen túllépheti a 90 dB(A)-t. Ha egy ilyen erős forrásból levonunk 10 dB-t, a maradék még mindig jóval a védelmet igénylő tartományban van.

Hogy a sisak alatt sebességenként mekkora a szélzaj, azt külön cikkben tárgyaljuk, mert a szintek önálló bemutatást érdemelnek. A sisakkérdés szempontjából szűkebb dolog számít: tesz-e bármi érdemlegeset a fej körüli héj a zajjal, miután az megérkezett.

Miért a rossz frekvenciákat csillapítja a sisak?

Mert a sisak csillapítása a frekvenciával nő, a szélzaj viszont mélyen van. Młyński és munkatársai a hallható tartományban mérték a sisakok csillapítását, és 250 Hz alatt lényegében nulla csillapítást találtak, 500 Hz felett oktávonként 8–9 dB növekedést, 8 kHz-nél pedig kb. 30 dB-t, miközben a sisak alatti turbulens szélzaj a 250–500 Hz sávban sűrűsödik.

A két görbe ellentétes irányba mutat. A sisak a magas oktávokban teljesít a legjobban, ahol a szélzajnak viszonylag kevés energiája van, a mély és középső sávban pedig a leggyengébb, pedig egy autópályás szakaszon éppen ez a sáv terheli a fület. A motoros zajjal foglalkozó akusztikai kutatások szerint a héjnak ráadásul van egy rezonanciája 250 Hz közelében, vagyis pont a szélspektrum csúcsán.

A lengyel tanulmányhoz egy megszorítás is tartozik: az értékek a legjobb esetet írják le. A csillapítást légáramlás nélkül mérték, így a számok azt mutatják, hogyan zár ki a sisak egy külső hangforrást, nem azt, hogyan birkózik meg a saját maga keltette turbulenciával menet közben. A valós teljesítmény csak rosszabb lehet.

Jobban védi a hallást az integrálsisak, mint a nyitott sisak?

Az integrálsisak a fülnél halkabb, mint a nyitott sisak, mert az állrész és a zárt plexi kevesebb utat hagy a levegőnek, de a halkabb nem azonos a védettel. Egyik típus sem rendelkezik zajminősítéssel, és mindkettő nagyrészt érintetlenül hagyja a 250–500 Hz-es sávot, ahol a szélzaj energiája összpontosul.

A sisakválasztás a probléma méretét változtatja, megszüntetni sosem fogja. Aki nyitott sisakról jól záródó integrálsisakra vált, valódi kényelmi javulást ér el, de azon nem változtat, hogy 65 km/h fölött hallásvédelemre van szükség.

Szól a sisakminősítés a sisak zajáról?

Nem. A fogyasztói sisakminősítések közül a brit SHARP, a közlekedési minisztérium sisakbiztonsági programja a csillagokat a töréstesztek alapján adja: modellenként legalább 7 mintán, összesen 32 ütéssel, 6, 7,5 és 8,5 m/s sebességnél. A zaj, a hangkomfort és a szellőzés nem szempont, ezért a csillagok semmit nem mondanak arról, mennyire hangos a sisak a fülnél.

Ez a kihagyás sok motorost megtéveszt, akik jogosan olvassák az öt csillagot mindenre érvényesnek. A sisakok zajára nincs egységes szabvány, és a gyártónak nincs kötelezettsége a fülnél mért értéket közzétenni. Amikor egy magazin halknak nevez egy sisakot, az egyetlen tesztelő benyomását írja le egy motoron, egy pleximagasságnál, nem olyan mérést, amelyet modellek között össze lehetne vetni.

A minősítéseket arra érdemes használni, amit mérnek: mennyire védi a koponyát egy balesetben. A zajról a rendszer tervezetten hallgat, és ez nem hiba, hanem annak határa, mit állít a program.

Ha halkabb a sisak, kihagyhatom a füldugót?

Nem. A southamptoni munka szerint a jobb nyakzár és plexitömítés 5–8 dB-t hozott, a szélcsatornában pedig egy aktív zajcsökkentéses fülvédőket tartalmazó repülősisakkal sikerült 70 dB(A)-t 80 km/h-nál és 80 dB(A)-t 115 km/h-nál elérni, ami jól mutatja, mennyi mérnöki munka kell ahhoz, hogy egy sisak önmagában elég halk legyen.

Az állrész-védő, a magasabb plexi és a szorosabb nyakzár mind működik abban az értelemben, hogy elmozdítja a számot, de gyorsan eléri a határát. Ha egy 92–93 dB(A) körüli szintről 8 dB-t levesz, 85 dB(A) körül marad, ami még mindig a védelmet igénylő tartomány, miközben olyan alkatrészekre költött, amelyek csak azon az egy motoron segítenek, amelyre felszerelték.

A motorosok hajlamosak a sisakot tekinteni annak a változónak, amely eldönti, kell-e füldugó, ezért is gyakori a fórumokon az a mondat, hogy ezzel a sisakkal is mindig füldugóval megy. Fordítva érdemes nézni. A sisak határozza meg, mennyire hangos az út, a füldugó pedig azt, hogy ez a hangosság eljut-e a füléhez, vagyis a védelem az állandó, a sisak a részlet.

Meghaladhatja a sisakban mért zaj a munkahelyi zajhatárokat?

Igen. A munkavállalók zajexpozíciójáról szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet (amely a 2003/10/EK irányelvet ülteti át) az alsó beavatkozási határértéket 80 dB(A), a felsőt 85 dB(A), a zajexpozíciós határértéket 87 dB(A) értékben adja meg, a csúcsértékek pedig 135, 137 és 140 dB(C). A sisak alatti zajszint egy átlagos autópályás ingázáson mind a három napi értéket meghaladhatja.

A munkahelyi változat egyértelmű. A rendelet a határértékek alkalmazásánál az egyéni hallásvédő eszköz csillapítását is figyelembe veszi, vagyis védelem nélkül egy munkavállaló napi átlagos kitettsége nem lehet több 87 dB(A)-nál. Aki viszont óránként egy-egy irányba autópályán motorozik, védelem nélkül önként ül ez fölött. A southamptoni mérések a hivatásos motorosoknál rendszeresen 90 dB(A) fölötti napi értéket mutatnak.

Ha munkából motorozik, futárként, oktatóként, rendőrként, mentősként vagy kiszállítóként, a szabályozás nem hasonlat, hanem Önre vonatkozik. A sisak ehhez semmit nem tesz hozzá, mert nincs minősített csillapítása, amit beszámíthatnánk.

Nehezebb a forgalmat és a szirénát hallani sisakban?

Igen. A motoros biztonsági szakirodalom évek óta dokumentálja, hogy a sisak ront a viselő hallásán, így a motoros kétszeresen veszít: a sisak nem védi a hallást a szélzajtól, ugyanakkor rontja a szirénák, a kürtök és a motorhang jelzéseinek észlelését, pedig ezek számítanak az úton.

A mechanizmus az elfedés, nem a kizárás. A 250–500 Hz körüli szélessávú zúgás megemeli azt a szintet, amelytől a fül az ebben a tartományban megszólaló más hangot felismeri, így egy közeledő sziréna, egy kürt vagy a saját motorhang megváltozása elvész a légáramlás alatt, mielőtt a sisak tompítani tudná. 90 dB(A) felett a szél áll a motoros és a keresett információ között.

A füldugó nem hangosít fel semmit, és nem válogat a hangok között: passzív védelemről van szó, amely a magasabb frekvenciákat jobban csillapítja. A szélzaj és vele az elfedés csökken, a fontos hangok pedig halkabban, de hallhatók maradnak. Az intercomot használók gyakran azt mondják, hogy dugóval a fejhallgató hangját kisebb hangerőn is lehet követni, mert alacsonyabb a szélzajszint.

Okozhat fülzúgást a sisakban motorozás?

A védelem nélküli motorozás károsíthatja a hallást, és a sisak nem áll a motoros és e kockázat között: McCombe motorosok hallásvesztésről szóló vizsgálatában 18 motoros egyórás, egyenletes 80 mph (kb. 130 km/h) sebességű menete után az átmeneti hallásküszöb-eltolódás átlaga 1 kHz-nél 10,3 dB volt. A 246 motorost vizsgáló részben a tartós küszöbeltolódás 0,5 kHz-nél 3,7 dB-lel, 1 kHz-nél 3,6 dB-lel volt rosszabb a kontrollcsoportnál.

Figyelje meg, hol jelentkeznek az eltolódások. A 0,5 és az 1 kHz körüli sávban, vagyis közel ahhoz, amelyet a sisak érintetlenül hagy: a frekvenciák eltérése itt egy audiogramon látszik, nem csak egy laboratóriumi grafikonon. A motorosok a korai változatot egyszerűbben írják le: azt mondják, hogy dugóval is cseng a fülük, amikor végeznek. Ez gyakran azt jelenti, hogy a füldugó rossz méretű volt vagy rosszul ült, nem azt, hogy a védelem mint megoldás nem működik.

A menet utáni csengés átmeneti küszöbeltolódás jele. Elmúlik, és a hallás normálisnak tűnik, de a sokéves expozíciót mutató audiometriai eredmények szerint a helyreállás nem mindig teljes. Ha a fülzúgás vagy a hallásromlás nem múlik el, forduljon orvoshoz vagy audiológushoz.

Hogyan néz ki a teljes hallásvédelem a motoron?

A sisak és egy minősített füldugó két külön feladatot lát el. A sisak az ütési energiát kezeli, erre tervezték és ezt tesztelik, az EN 352-2 szerint vizsgált füldugó pedig mért csillapítást ad a mély és közepes frekvenciákon, ahol a szélzaj sűrűsödik és ahol a sisak nem ad hozzá semmit.

Ezt a rést hivatott betölteni a Moto+ füldugónk. SNR 24 dB értékű, orvosi minőségű szilikonból készül, alacsony profilú, vagyis nem áll ki a hallójáratból, így a sisak arcpárnái a külső fülhöz nyomódnak, nem a dugóhoz. Nem szigeteli el teljesen a környezetet: a szél- és útzajt csökkenti, a hangos jelzések viszont halkabban, de hallhatók maradnak.

Ha egy helyen szeretné látni a részletes adatokat, a méretezési lehetőségeket és a vizsgálati információkat, a Moto+ alacsony profilú füldugók oldala bemutatja a mért csillapítást és azt, hogy mire való a dugó a sisak alatt egy hosszú úton.

A helyes illesztés az, amit a motorosok a legtöbbször alábecsülnek, pedig ez dönti el, hogy a névleges csillapításból mennyit kap meg ténylegesen. Ezért érdemes a következő hosszabb út előtt, nem utána utánanézni, hogyan kell a füldugót a sisak alatt viselni.

A sisak a valaha motorra szerelt legjobb biztonsági felszerelés, és ezt tesztek igazolják. A hallás egyszerűen nincs azon a listán, amit védenie kellene. A csillapítás, amit ad, a felső oktávokban jelentkezik, a szélzaj viszont 250–500 Hz-en van, a dobozon látható SHARP-csillagok pedig egyikről sem mondanak semmit.

Ezért a két döntést érdemes külön kezelni. A sisakot válassza az ütésvédelem, a kényelem és az illeszkedés alapján, majd tegyen mellé egy minősített füldugót, hogy a zaj, amelyet a sisak úgysem fogott meg, ne jusson el a füléhez. A hallás nem nő vissza. Aki ma védi, annak harminc év múlva is nagyobb eséllyel lesz jó a hallása.